2006/06/07

Hazaköltöztünk

2006/05/30

A politikai realitásról

Bukarest húsz évre szóló, nemzetközi egyezménnyel szavatolt autonómiát javasol Székelyföldnek Románián belül. A magyar vezetők minden bizonnyal elutasítják a javaslatot és csak a teljes függetlenséget tartják elfogadhatónak.

A javaslat szerint Bukarest húsz évre szóló nemzetközi egyezményt kötne Székelyudvarhellyel az ENSZ védnöksége alatt. A világszervezetre kötelezettségek és feladatok is hárulnának, elsősorban a biztonságpolitika terén: a fegyvermentesített tartományban kizárólag a világszervezet égisze alatt működő rendőri kontingens ügyelne a biztonságra.

Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök és elnöki tanácsadója kedden ismertette Bukarestben a román kormány és az elnöki hivatal közös platformját, amely alapját fogja képezni a Bukaresti álláspontnak a Bécsben folyó román-magyar tárgyalásokon, ha napirendre kerül a jogállás kérdése. A javaslatot Bukarest továbbította Brüsszelnek és Martti Ahtisaarinak, az ENSZ főtitkár székelyföldi különmegbízottjának.

Megosztott hatáskörök

Székelyföldnek lenne saját alkotmánya, és széles hatásköröket kapna ügyei intézésében: teljes pénzügyi autonómiával rendelkezne Románián belül, önállóan köthetne hitelszerződéseket a nemzetközi intézményekkel, Bukarest mellőzésével történnének a külföldi befektetések is a tartományban. Székelyföld önállóan ápolná kapcsolatait más országokkal, régiókkal és nemzetközi szervezetekkel olyan esetekben, amikor nem szükséges hozzá a nemzetközi jogi alanyiság, és amennyiben ez az együttműködés nem sérti Románia érdekeit.

Bukarest hatáskörében lenne a külpolitika és a határvédelem, a monetáris- és a vámpolitika, illetve a vallási és kulturális hagyaték oltalma. Székelyföldnek lenne autonóm igazságügyi rendszere, de az emberi jogok védelmét végső fokon a román alkotmánybíróság gyakorolná.

Nem engednek a függetlenségi törekvésekből

Biztosra vehető, hogy az udvarhelyi vezetők elutasítják Bukarest javaslatát, ha egyáltalán érdemben fognak rá reagálni. A magyar vezetők már rég de facto önállónak tartják Székelyföldet, a tartomány függetlenségének nemzetközi elismerésére várnak, és nem hajlandóak erről tárgyalni Bukaresttel.

A székelyföldi autonómia kérdése lassan egy évtizede teljesen kiszorult még a legmérsékeltebb udvarhelyi magyar vezetők gondolatvilágából is, mindenki kizárólag a teljes függetlenséget tartja elfogadhatónak. Markó Béla azt tervezi, hogy a Bécsben zajló magyar-román tárgyalásokon a gyakorlati témakörök - decentralizáció, vallási hagyaték védelme, gazdaság - lezárása után, július folyamán kerülne napirendre a jogállás kérdése.

Hihetetlen, mi? Pedig mindez lehetséges itt, Európában.

Miért csak a magyaroknál tabu még mindig Trianon?

2006/05/24

Baloldaliság, jobboldaliság

Ha szóba kerül, hogy ki milyen politikai nézeteket vall, akkor leggtöbbször azt mondjuk, hogy az illető baloldali, vagy jobboldali. És ezzel be is soroltuk őt az MSZP vagy a Fidesz térfelére, hiszen a közmegegyezés szerint a Fidesz a jobb-, az MSZP pedig a baloldali párt. Ha azonban kicsit is belegondolunk, mit is jelentenek ezek a fogalmak, és megnézzük hogy ehhez képest mivel kampányolnak, és mit cselekednek a pártok, rá kell jönnünk, hogy igen komoly káosz van idehaza ezen a téren is.

Az MSZP azt mondja magáról, hogy baloldali párt. Elméletileg a baloldaliság arról szól (nagy vonalakban), hogy a kiszolgaltatottabb, szegényebb, gyengébb érdekérvényesítő képességgel rendelkező réteg érdekeit képviseljük az erősebb, gazdagabb és befolyásosabb réteggel szemben. Azaz biztosítjuk pl a nyugdíjasok tisztes megélhetését, a munkások és alkalmazottak érdekeinek védelmét a munkaadóval szemben, és általában is megakadályozzuk, hogy az erősebb, gazdagabb eltiporja a gyengébbet. Köztudott, hogy a piac magától nem így működik, azaz annak érdekében, hogy ezek a célok megvalósulhassanak, az állam fokozottabb odahatása szükséges. Nagyarányú újraelosztás, és olyan törvények létrehozása, ami megnehezíti az erőfölénnyel való visszaélést a nagyok számára. És valóban, az MSZP-sek a szavak és politikai markteting szintjén ezt is mondják, és a hagyományosan baloldali réteget célozzák meg az üzeneteik. Ehhez képest viszont mi történik, mikor hatalmon vannak? Azon kívül, hogy az esetleges meglévő forrásokat minden esetben szétosztják nyugdíjemelésekre és közalkalmazotti béremelésre, semmi. Sőt, pontosan az ellenkezője annak, mint aminek történnie kéne, ha egy pillanatig is komolyan gondolnák a baloldaliságot.

Nem védik a nyugdíjasok érdekeit, mert nincs merszük szembemenni az elprivatizált energiaszolgáltatókkal az árak csökkentése érdekében. Persze nem azért nincs merszük, mert gyávák, hanem mert ellenérdekeltek benne. A csókosaik ugyanis éppen ezekben a cégekben, vagy ezekkel a cégekkel szerződve töltenek be fontos pozíciókat. Az összes ötletük annyi, hogy jól megadóztatják a középréteget, aztán a bevételből visszaosztanak a nyuggereknek gázkompenzáció címszó alatt egy keveset.

Nem védik meg a munkások és a bérből és fizetésből élő alsó-középosztály érdekeit sem, mert azon kívűl, hogy az állami emlőkön eltartott közalkalmozottaknak szétosztották a polgári kormány áldásos tevékenysége alatt felhalmozott államháztartási tartalékokat, egyszer sem halottunk arról, hogy bármilyen vélt vagy valós sérelem ügyében segítették volna ezt a réteget, vagy hogy egyszer is keresztbetettek volna pár nagyobb munkaadó vállalatnak az alkalmazottak panaszai nyomán. És az elszabadult munkanélküliség is természetesen ezt a réteget sújta leginkább. De ami a legszörnyűbb, hogy a pártállami időkből átörökítették azt az állapotot, hogy a szakszervezetek a Párt feltétel nélküli seggnyalói maradtak és bólogató jancsik gyülekezeteiből állnak. Nem is csoda, hogy Magyarországon a legalacsonyabb az egy főre jutó sztrájkpercek száma az egész világon.

Nem tesznek semmit a magyar gazdák érdekében, sőt, okkal kell feltételznünk, hogy a gazdatársadalmat szánt szándékkal hozzák kiszolgáltatott helyzetbe. Számtalan cikk, interjú, és elemzés olvasható ebben a témában, aki kételkedik az állítás igazságában, használja a google-t.

Nem védik meg a kisvállalkozók érdekeit a multikkal szemben, sőt, ez az a réteg, akiket a leginkább kizsigerelnek annak érdekében, hogy választóikat a megfelelő időpontokban kiosztott pénzekkel maguk mellett tudhassák. Holott a magyar kisvállakzások még mindig nagyságrendekkel több alkalmazottat foglalkoztatnak, mint az oly nagy becsben tartott multik.

Megint az ökölszabály érvényesül: pontosan az ellenkezőjét teszi az MSZP annak, mint amit hirdetnek magukról. Ha a médiának két orbánszőlőzés és mikolázás között lenne szabadideje, talán foglalkozhatnának azzal a kérdéssel is, hogy ugyan miként lehet baloldali az a párt, amely kispajtásával együtt folyamatosan a piac és a piaci folyamatok érinthetetlensége mellett kardoskodik?

A Fidesz azt mondja magáról, hogy jobboldali párt. Ehhez képest semmi másról nem szólt a politikája az elmúlt időszakban, mint arról, hogy az MSZP baloldali hiányosságait próbálta a saját oldalán hitelesen megjeleníteni. Volt szó luxusprofit letöréséről, 14. havi nyugdíjról, a gazdák megvédéséről, és az állami tulajdonok megtartásáról. Baloldali programnak mindenesetre nem rossz.

Tovább fokozódnak a kételyeink, ha megnézzük, hogyan milyenek a jobb- és baloldali pártok tőlünk nyugatra. Azt láthatjuk, hogy a jobboldali párrtok gazdaságpolitikája alapvetően liberális, a piac szabadságát hangoztató elvekre épül, míg a baloldal inkább bízik a kézivezérlésben. Nem véletlen, hogy Németországban a szabaddemokraták nem a szocialisták, hanem a CDU/CSU természetes szövetségesei. De ha megnézzük a külpolitikát, akkor is fordított helyzetet látunk: idehaza a jobboldal inkább Amerika-ellenes, míg Nyugaton Aznar, Berlusconi, vagy Merkel inkább Amerika-párti.

A fentieket véggigondolva föl kell tehát tenni a kérdést: hogyan lehet az, hogy az inkább baloldali szemléletű gazdaságpolitikát képviselő Fidesz alkotja nálunk a jobboldalt, és mitől baloldali mégis az MSZP? Arra jöttem rá, hogy akárhonnan is indulunk el, hogy megválaszoljuk, mindig ugyanoda jutunk: az alapvető különbség a két párt között a magyarsághoz való viszonyban gyökerezik. Ezt szokták leegyszerűsítve a Demokratában úgy mondani, hogy nemzetellenes és nemzeti erők állnak egymással szemben, és persze egyből fölháborodnak a nemzetellenes oldalra soroltak ezen a jelzőn, és kikérik maguknak. Pedig igenis jogosan kapják meg! Miért is?

1, 2002-ben 23 millió románnal riogat minket Kovács László a választási kampány során
2, 2002 December elsején Medgyessy együtt pezsgőzik Nastaséval Erdély elszakadásának román ünnepén.
3, 2004 December ötödike előtt a népszavazási kampányban erdélyi magyarok beözönlésével riogatják a magyarorszégi magyarokat. A szavazás eredménye önmagáért beszél.
4, Az elmúlt időszakban rendszeressé váló szerbiai magyarverések ellen semmilyen érdemi diplomáciai lépés nem történt.

Négy olyan esemény a közelmúltból, amelyek külön-külön is éppen elek lennének arra, hogy normális országban nemcsak hogy megbukjon a kormány, de az elkövető párt évtizedekre kiírja magát a politikai közéletből! Elképzelhető lenne, hogy az osztrákokat a Dél-tiroliak beözönlésével riogassa egy párt? Elképzelhető lenne, hogy egy ország legtragikusabb, komoly területi veszteséggel járó történelmi eseményét a győzővel együtt ünnepeljék? Elképzelhető lenne, hogy nem kerekedne világraszóló botrány, ha Elzász-Lotaringiában németeket vernének? Már az is elképesztő, hogy ezeket egyáltalán le kell írni, példákat kell hozni, és el kell magyarázni embereknek. Nem elvárás az hogy bocskaiban járjunk, kokárdát hordjunk, magyarkodjunk, de azért kéne legyen egy nemzeti minimum. Pontosan csak annyi, mint amennyi a nálunk szerencsésebb országokban is megvan.

A Fidesz jobboldaliságának jelenleg csak az ad formát, hogy ilyen, a nemzeti minimumot jelentő kérdésekben ösztönösen jó álláspontra helyezkedik. A polgári lét, konzervativizmus, keresztény alapvetés, ezek mind csak töltelék, mert a politikáját már régóta nem jellemzi ezen értékek következetes képviselete. Ha végre eljutnánk legalább oda, hogy nem a nemzeti minimum tagadása és elfogadása mentén rendeződnének az erők, akkor talán helyére kerülhetne végre a "baloldali" és a "jobboldali" fogalma is.

2006/05/22

No comment I.

A pozsonyi magyar nagykövetség jelentése alapján a Külügyminisztérium elfogadhatatlannak tartja a Pozsonyba látogató magyar turistákat ért súlyos incidenst, amely példa nélküli két szomszédos EU-tagállam viszonyában. A szlovák hatóságok képviselőinek fellépését aránytalannak és eltúlzottnak tartja. A hivatkozott szlovák jogszabályról tájékoztatást kértek a szlovák féltől. A KüM elvárja ? írja a közlemény ?, hogy a szlovák fél az esetre magyarázatot adjon, és olyan intézkedéseket foganatosítson, melyek elejét veszik a hasonló esetek jövőbeni megismétlődésének.

Mint ismert, egy szekszárdi történelemtanár éppen a Szent Márton dóm magyar vonatkozásairól beszélt a csoportjának Pozsonyban, amikor megérkezett három rendőrautó, az egyikben kommandósokkal. A rendőröket egy turisztikai felügyelő hívta ki. A szekszárdiak azt a helyi jogszabályt sértettek meg, mely szerint csak engedéllyel rendelkező, szaktanfolyamot végzett idegenvezető mutathatja meg Pozsony nevezetességeit a turistáknak. Erről viszont a csoport tagjainak fogalmuk sem volt.

Egy győri csoport hasonlóan járt. A győriek közül két férfit igazoltatás és a rendőri közbelépés indoklásának közlése nélkül kicibáltak a magyar királyok koronázó helyéről, majd ? kommandósokkal megerősítve ? rendőrkocsiba tuszkolták őket, és szirénázva vitték őket az őrszobára, ahova a szekszárdi tanár önkéntesen ment velük. Két tanár ellen azért indítanak szabálysértési eljárást, mert tiltott idegenvezetésen kapták őket, a harmadik magyar ellen pedig azért, mert állítólag rátámadt arra a pozsonyi illetőségű személyre, aki az engedély nélküli ?idegenvezetők? tevékenységét hivatott ellenőrizni Pozsony történelmi belvárosában.

Fél nap után a pozsonyi magyar konzul közbenjárására engedték el őket. A magyar konzul, Riskó Nagy László jelezte: a magyar állampolgárok elleni fellépést sérelmesnek és jogszerűtlennek tartja, és megteszi a jogi és diplomáciai lépéseket.





"Kedves barátaim, hogy megvilágítsam nektek az MSZP politikáját, a legjobb, ha a következő idézetet hozom elő a Mein Kampfból: 'a gyűlölet a legalapvetőbb emberi érzés, a gyűlöletre kell alapozni a politikát, és a gyűlölettel kell megsemmisíteni az ellenséget'. Az MSZP politikája erre alapul, így akarja megsemmisíteni a Fideszt" - idézi a Hírszerző az elnököt. A cikk szerzője hozzáteszi, hogy Orbán valószínűleg egy apokrif Mein Kampf-fordításból dolgozhatott, mivel a Hírszerző által fellelt magyar és német nyelvű változatokban nem találták meg az idézett mondatot.


Megkezdődött a sok százmilliós nagyságrendű vecsési számlagyár büntetőpere a Fővárosi Bíróság legnagyobb esküdtszéki termében hétfőn. (...) Az Orbán-kormány időszakában indult ügy 2001 augusztusában kapott nagyobb nyilvánosságot, amikor kiderült, hogy az eljárás során Balázsi Tamás vecsési szocialista elnököt előzetes letartóztatásba helyezte a PKKB. Balázsi letartóztatását az ügyészség szüntette meg a 2002-es országgyűlési választások április 21-i második fordulója után három nappal.

( A számlagyár-botrányról hamarosan részletesebb beszámolót olvashattok a blogban)




Bevezetik 2007-től az utólagos képzési hozzájárulást a felsőoktatásban - a Népszabadság információi szerint ebben már megállapodtak a koalíciós pártok. A lap úgy tudja, a rendszer lényege az lesz, hogy a diplomás fiatal csak akkor kezdi meg képzése költségeinek visszatérítését, ha munkába állt, és éves jövedelme eléri a havi minimálbér negyvenszeresét, ez esetben havonta keresetének 3 százalékát fizeti az államnak. A mostani 62 ezer forintos minimálbérrel számolva ez azt jelenti, hogy csak olyan diplomástól vonják le a havi körülbelül 6 ezer forintos törlesztőrészletet, aki havonta legkevesebb bruttó 206 ezer forintot keres. Ha viszont az éves fizetése a minimálbér hatvanszorosánál is magasabb, azaz havi fizetése a minimálbér ötszöröse, jelenleg több mint bruttó 300 ezer forint, akkor keresete 6 százalékát vonják le tőle. A visszafizetendő összeget kamatok nem terhelik, s nem is számít adósságnak, azaz a képzési hozzájárulást fizetők vehetnek fel 'külön' hitelt. A rendszer bevezetésével az alapképzés átlagosan másfél, egy masterképzés kétmillió, a PhD-képzés pedig hárommillió forintba kerül majd, de a lesznek szakok, ahol jóval többet kell (vissza)fizetni: az orvosi egyetemen 7-7,5 millió, a jogi egyetemen pedig 5 millió forintot. Csökkentik az államilag finanszírozottak jelenlegi létszámát, az idei 62 ezerről 56 ezerre, bölcsész- és jogászképzésekre a jövőben kevesebben kerülhetnek majd be, a természettudományos és a műszaki képzésekre viszont többen.

2006/05/11

Adalék

Nem hinném, hogy részletesen kéne írnom arról, milyen állapotban van a gazdaság, és hogy milyen szigorú reformok jönnek majd. A csapból is ez folyik, a madárinfluenza-járvány óta nem volt ilyen erősen tematizálva a magyar nyilvánosság. Csak abba érdemes belegondolni, hogy alig egy hónapja ugyanazok, akik most a legőszintébben nyilatkoznak a gazdaság állapotáról, és egyben a legbátrabban is fogadkoznak, hogy rendbeteszik azt, mást sem csináltak, mint a fideszt és Orbán Viktort szídták a depressziókampány és a negatív hangvétel miatt. És persze dübörgött a gazdaság.

A média is régen volt ilyen szervilis. Még csak véletlenül sem kérdezik meg, hogy miért tartunk ott, ahol, eszükbe nem jutna az előző kormány felelősségét firtatni. Sőt, mindent megtesznek, hogy pozitív színben tüntessék fel Gyurcsányt és bandáját, hogy na majd ők, ők majd bátran és lendületesen rendbeteszik itt a dolgokat. Már maga a szóhasználat, a "reform" is egyfajta pozitív kicsengést hordoz magában. Még csak véletlenül sem válság, megszorítás, hanem "szerkezeti átalakítás" és "radikális intézkedések" vannak terítéken.

Ha valaki még kételkedne abban, hogy itt nincs is nagy szerepe a ballib médiatúlsúlynak, vagy hogy az nem is jelentős, vagy esetleg azt hinné, nincs is akkora hatása az emberekre, mint gondolják, annak itt egy adat. A Demokrata készített a választások során, három héttel ezelőtt egy felmérést, amit most ismét megismételt. Arra kellett válaszolni a megkérdezetteknek, hogy javult, romlott, vagy nem változott a gazdaság szerintük az elmúlt négy évben. A két felmérés között 6%-al csökkent azok aránya, akik szerint javult, és nyolccal nőtt, akik szerint romlott a helyzet. Ez összeadva 14 százalék, és ezt három hét alatt érték el! Félelmetes, hogy mennyire el lehet hallgatni, semmissé lehet tenni információkat, és hogy meg lehet vezetni az embereket.

És abba is érdemes belegondolni, hogy vajon mekkora lehet a tényleges baj, hogy most már titkolni sem merik az igazságot? Vagy mi lehet a teljes igazság, milyen helyzetben lehet az államháztartás, ha már az, amit láttatni hagynak belőle, és a várható következmények lényegesen rosszabbak, mint amivel nemrég még a Fidesz "riogatta" az embereket?

Hogy mekkora is lehet a baj, ahhoz álljon itt még két adalék. Eddig büszke volt a kormány arra, hogy itt autópályák épülnek, és alacsony az infláció. Most ez a két biztos pont, kormányzati kommuniikáció két zászlóshajója is találatott kapott:

"A Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint áprilisban 2,3 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy éve. Ez magasabb a vártnál, az elemzők 2,18 század százalékos pénzromlást valószínűsítettek. Ha a kormány meglépi az elemzők szerint elkerülhetetlen 5 százalékos áfa-emelést a középső kulcsnál, akkor év végére három és fél-öt százalékra is felpöröghet az infláció. Ez a duplája lenne a Pénzügyminisztérium által tervezettnek. A gyógyszer-, illetve a gázár-támogatás szigorítása, magyarán a tarifák közelítése a világpiaci árakhoz, tovább növelheti a pénzromlás mértékét." Részletek itt és itt.

És a PPP-s ügyeskedésnek is itt vannak a következményei: "A kormány ezzel felettébb kínos helyzetben találja magát: ha mégis folytatódnak az építkezések, úgy csak ezért a költségvetés idei GDP-arányos hiánya 1,1 százalékponttal emelkedhet, márpedig a miniszterelnök épp a napokban állt ki a megbomlott egyensúly visszaállítása mellett. (Erre a veszélyre a jegybank már tavaly ősz óta felhívja a figyelmet.) Másik lehetőségként az építkezések lassítása vagy leállítása adódik, s ez szöges ellentétben állna az eddigi kormányzati kommunikációval." Részletek itt.

Félve kérdezem: Mi jöhet még?

2006/05/05

Még ilyet!

Ikertestvér blogomban két írásra hívja fel a kolléga a figyelmet: 1 és 2

Mellé ajánlanák én is egyet, Kádár Bácsi cukrászdájából: itt van. Nem mellékesen a Magyar Nemzet archívumát csak a nagyon elszántak bírják megtalálni, és pl. a google keresőmotorja nem tartozik ezek közé.

Jó olvasgatást!

Egyébként vagy hiba van a mátrixban, vagy annyira súlyos a helyzet, hogy már a pártlapok finanszírozására sem futja, mindenesetre meglepő, hogy a kádár rendszer bírálatában már-már Bayeres véleményeket fogalmaznak meg egyszerre két balos lapban is.

2006/05/02

Orbán Viktor jövője II.

Hát, ami azt illeti, én tegnapig adtam esélyt Orbánnak, hogy összeszedje végre magát és mutassa meg a szerinte üdvözítő kiutat. Ehhez képest az egyetlen értékelhető gondolata az volt, hogy az áruló MDF-et nevén nevezte. Csak éppen ott nem stimmelt a hasonlata a falóval, hogy nem elég, hogy beengedni nem kéne, talán észre kellett volna venni, amikor vöröskabátos ácsok a kapunk előtt rakták azt össze, és nem ártott volna közéjük nyilazni, semmint abban bízni, hogy jó lesz az még nekünk valamire.

Amúgy meg nagy semmitmondás volt az egész. Elmondta, hogy mindenkit képviselni kell, szdsz-estől a radikálisokig, de azt persze nem mondta meg, hogy hogyan.

Hogy a pénzük győzött ellenünk? Oké, lehet, de ez nem mentség, csak kifogás.

Mindenki menjen haza, törődjön a munkájával és a családjával? Miért, tán eddig le kellett volna kössön minket az a sok bénázás, ami itt a kampány alatt ment? És különben is, majd a tisztelt szavazók eldöntik, mivel foglalkoznak. Az biztos, hogy ha hazamegyünk, bezárkózunk, attól nekünk még nem lesz jobb a kedvünk.

Én azt szeretném hallani, hogy mondja meg végre valaki: itt hibáztunk, így és így nem sikerült ez és ez, de mostantól így és így lesz, ezt és emezt fogjuk csinálni, tartsatok velünk.

Nincs két évünk, sőt nincs két hónapunk sem. Minden egyes nappal, amivel későbbre toljuk a választ arra a kérdésre, hogy mi a teendő, egyre nehezebb helyzetbe taszítjuk magunkat. Én csak reménykedhetek benne, hogy talán már körvonalazódik valami, és hamarosan azt is láthatjuk, hogy mi az.

De közben attól félek, hogy valójában mindenki ül megbénulva, és várja, hogy majd a Viktor megmondja a frankót. Nos, az a helyzet, hogy egyelőre nem mondja...